Részletek
Elkészítés
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.
Felhasználása belsőleg
Megfázásra, köhögésre, légúti gyulladásra napi 3 csészével kell inni bármikor napközben, és emellett inhalálni is lehet naponta többször a teájával. Húgyúti gyulladásra szintén napi háromszor fogyasszák. Emésztésjavításra étkezés után 15 perccel kell inni egy csészével. Étvágyjavításra étkezés előtt 30 perccel igyanak egy csészével. Gyomorgörcsre alkalmanként egy-egy csészével ajánlott. Lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszák. Napi egy-három csészével korlátlan ideig iható.
Gyermekeknek 2 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű, 2,5 dl vízhez).
Felhasználása külsőleg
Inhalálásra használhatjuk orrdugulásnál, hörgőgyulladásnál. Borogathatunk vele zúzódásokat és kisebb sebeket.
Ellenjavallat
A terhesség utolsó harmadában kerüljék a használatát, mert idő előtt elindíthatja a szülést!
A mentáknak számtalan faja van, mintegy 150 különböző mentafélét ismer a botanika. Ráadásul a fajták nagy hajlandóságot mutatnak a kereszteződésre, így mindig új fajok alakulnak ki, melyeket sokszor nehéz megkülönböztetni. Egyik fajtája a Nepeta pannonica, azaz a magyar menta, melyet macskamenta néven ismerünk, és amely a monda szerint táltosaink itala volt. A borsmenta az egyik feltételezés szerint a Távol-Keleten, mások szerint Angliában jött létre, és onnan terjedt el kultúrnövényként. A fodormenta természetes előfordulása sem ismert. A fürtös menta Eurázsiában, a Mediterráneumban honos, hazánkban gyakori előfordulású növény. A mentafajok az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartoznak. Évelő, lágy szárú növények. Száraik négyélűek, virágzatuk összetett füzér. Virágaik lilás árnyalatúak. A borsmenta szára elérheti a 100 cm-t. A fajták szára lehet zöld (f. pallescens) vagy lilás árnyalatú (f. rubescens). A levéllemez 3-8 cm hosszú, 1,5-2,5 cm széles, tojásdad vagy lándzsás alakú, csipkés vagy fűrészes szélű, színén és fonákján mirigyszőrözött. A levélnyél kb. 1 cm hosszú. A fodormenta szára 50-80 cm magas, nem színeződik. Levelei keresztben átellenesek, fodrosak, fűrészes szélűek, hosszúkás-tojásdad alakúak. A fürtös menta hazánkban vadon is előfordul. Szára 40-100 cm magas, molyhos. Levelei felül szőrösek, zöldek, a fonákon molyhosak, tojásdadok, fűrészes szélűek. Júliustól szeptemberig virágzik.
Illóolajat, flavonoidot tartalmaz. Illóolajában a mentol és a karvon is megtalálható. Kb. 5 kg friss levélből, 4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot. A mentafélék drogjából forrázatot készítünk.
A mentafajok közül a legismertebbek a borsmenta és a fodormenta, melyeket Magyarországon termesztésből nyernek, ezzel szemben a fürtös menta vadon is megterem. Latin neve (Mentha longifolia) azt jelenti, hosszúlevelű menta. Kevésbé jó hangzású neve a lómenta. Ez a mentafajta bőven terem a Bükk árnyas völgyeiben, ahol szinte embermagasságúra nő a háborítatlan természetben.
