Részletek
Elkészítése
Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázzon le, 15 perc után szűrje le. Ne használjon fémszűrőt.
Felhasználása belsőleg
A bodzateát étkezés előtt fogyassza, lehetőleg ízesítés nélkül. Nátha esetén napi 2-3 csészével is ihatunk belőle, amilyen forrón csak lehetséges. Hatékonyságát növeli, ha forró lábfürdőt veszünk és közben forró bodzateát iszunk, majd azonnal ágyba bújunk. Ilyen módon „kiizzadjuk a náthát”, azaz méregtelenítjük szervezetünket, meggyorsítjuk a gyógyulást.
Gyermekeknek 6 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű 2,5 dl vízhez).
Orrdugulás, köhögés esetén inhalálni is lehet teájával, kiválóan tisztítja a légutakat, oldja a lerakódást, köptető hatása van.
Vizelethajtásra reggel egy csészével kell fogyasztani.
Testsúlycsökkentő hatása miatt a bodzát fogyókúra kiegészítésére napi egy-két csészével 3-4 héten keresztül lehet fogyasztani. A tea fogyasztásánál érdemes figyelembe venni az erőteljes vizelethajtó hatást.
Intenzívebb izzasztó hatást lehet elérni, amennyiben közvetlenül szaunázás előtt elfogyasztunk 1 csésze forró bodzavirágteát.
Napi egy-három csészével korlátlan ideig iható.
Felhasználása külsőleg
Nyugtató hatása miatt borogatásként használjuk mellhártyagyulladásra, vérömlenyre, köszvényre, fagyásra, pikkelysömörre és ekcémára. Lemosásra alkalmas szemgyulladás, árpa esetén.
A fekete bodza Európában és Ázsiában őshonos, hazánkban is elterjedt, akár 6 m magasra megnövő cserje vagy fácska, amely a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjának tagja. Több éves ágai szürkés színűek, szemölcsösek. Összetett levelei hosszúkás elliptikusak, fűrészes szélűek.
A fekete bodza nem tévesztendő össze a lágy szárú, alacsonyabb termetű gyalogbodzával (Sambucus ebulus L.), mely nem gyógynövény.
Ernyős, kellemes illatú, sárgásfehér színű virágját gyűjtjük egy pici kocsányrésszel együtt május-júniusban, amikor az ernyő szélén a virágok nyílni kezdenek. Száraz, meleg helyen kell szárítani, különben megbarnul és veszít hatóanyagából. 6-7 kg friss virágból kapunk 1 kg szárazat. Száradás után a kocsányról lemorzsolt virágokat használjuk gyógyteának. Termése sötét színű bogyó, szintén van gyógyhatása. Ezt nyár végén, augusztusban, szeptemberben gyűjtjük.
Virága flavonoidokat, kevés illóolajat, szaponinokat, nyálkaanyagokat tartalmaz. A bogyó színe a fenoltartalmú anyagoknak (pl. cianidin) köszönhető.
A bodzát már az ókori orvosok (Hippokratész és Galénosz) is ismerték. Utóbbi hurutos megfázásra és nyálkahártya irritációra ajánlotta. Rengeteg legenda fűződik nevéhez: boszorkányok jelképe, fájából készül a varázspálca. Más legenda arról szól, hogy a bodzafát tündérek lakják, ezért kivágásakor énekelni kell, hogy a tündérek még időben el tudjanak menekülni. A bodzát egyébként sem vágjuk ki, mert védi a házat a gonosz szellemektől, viszont a fájából készült bölcsőben elsorvad a gyermek. A germán legendákban a varázsfurulya a bodza fájából készül.
A magyar népgyógyászatban a kamilla mellett a leggyakrabban használt gyógynövény. A cigányasszonyok minden részét használták gyógyításra: virágát, termését, levelét, kérgét és gyökerét.
